|
|
|
|
|
|
|
||
TartalomNYITOTT MŰHELY HírlevélBelépésAktív fórum témák |
A Nyitott Műhely heti eseményeiKedves Műhelybarátok!
Sikerült mind a hét napot abszolválnom (litera netnapló), aktuális hírlevélként a legutolsó nap egy részletét küldöm.
„Éjjel elkezdem szerkeszteni a jövő heti hírlevelet. Megint elképesztő gazdagság! Hétfőn végre szovjet filmet vetíthetek, Sztrókay Kálmán jóvoltából. (Forgács Zsuzsa jut eszembe, aki évekkel ezelőtt egy szovjet filmklub ötletét vetette fel. Egyszer tényleg megcsináljuk.) Aztán micsoda két nap: kedden Shakespeare és Nádasdy Ádám, szerdán Rabelais és Lator László jönnek. Mesés ez a többszörös párosítás, nem csak a nevek, de az események is valahogy rímelnek egymásra. Csütörtökön az egyik legszebb magyar alt hang érkezik, Kovács Linda torkában. Pénteken egy olyan bensőséges műhely-rendezvény főpróbája lesz, amelyet évek óta tervezünk, amit évek óta szeretnénk, de amit épp ezért nem is verhetek nagydobra még. Ezen a héten szombaton lesz vasárnapom. Vasárnap – ahogy arról szerdán írtam - Gerlóczy Sári kiállítása nyílik.”
Üdvözlettel és köszönettel: Fintalaci és a
Nyitott Műhely Alapítvány (Bán Magda, Daróczi Anikó, Farkas Ildikó és Giber János)
Május 10. hétfő 18.30 SZÍNHÁZ-FILMKLUB
DZIGA VERTOV: HÁROM ÉNEK LENINRŐL
ALEXANDER SZOKUROV: ALEXANDRA
  Először Dzsiga Vertov Három ének Leninről (1934, némafilm, 40 perc) filmjéből vetítünk részleteket (Lenin halálától a gigantikus szocialista építkezésekig) Ránki Andris barátunk élő zongorakíséretével. A szünet után a 80 éves Galina Visnyevszakaja főszereplésével Alexander Szokurov Alexandra című filmjét vetítjük (2007, orosz nyelven, angol feliratokkal, 90 perc). A moszkvai nagymama (Galina Visnyevszkaja) meglátogatja a csecsen háborúban harcoló unokáját. A film az életben már sok mindent megtapasztalt, egyszerre naiv és bölcs, öreges és elszánt, de mindig a szívére hallgató öregasszony szemszögéből, az orosz katonákkal és az egyszerű csecsen emberekkel kialakuló viszonyán keresztül láttatja a háburó értelmetlenségét. Ideális mindazoknak, akik gyűlölik a diktatúrákat, háborúkat.
További információk:
Tavaly áprilisban indult filmklub-sorozatunkban klasszikus színművek filmváltozataival, nevezetes előadások filmes adaptációival szeretnénk megismertetni a közönséget. Shakespeare, Brecht, Goldoni, Williams színművei, a rendezők között Max Reinhardt, Fritz Lang, Giorgio Strehler, Peter Brook, színészek Greta Garbotól Paul Newmanig.
A sorozat szerkesztője: Sztrókay Kálmán
Bővebben:
Belépődíj: 900 Ft (Jegyszedő kerestetik!)
Május 11. kedd 20.00 LÉLEK, RÍTUS, KÖZÖSSÉG - RÉGI IRODALOM MŰHELY - DARÓCZI ANIKÓ SOROZATA
A sorozat záróestje:
SHAKESPEARE SZONETTJEI KORTÁRS ZENEI KÖRNYEZETBEN
- bevezető beszélgetés NÁDASDY ÁDÁMmal, majd a WH formáció koncertje -
   A 2009-2010-es évadban indítottuk alternatív régi irodalom sorozatunkat.
Hogyan olvastak az emberek sokszáz évvel ezelőtt? Olvastak-e? Hogyan jutott el a közönséghez az írott – vagy „csak” megteremtett, megszületett - szó? Milyen terekben, mikor, milyen rítusok részeként hangzottak el azok a szavak, amelyeket ma irodalomként, lámpafénynél, magunkban olvasunk? Milyen lehetett az elhangzott szó ereje? Hol a határ beszéd, énekes beszéd és ének között? Az előadásokon, amelyek remélhetőleg beszélgetésekké nyílnak, ezekre a kérdésekre keresünk választ.
 A W.H. formáció Márkos Albert csellista/zeneszerző kezdeményezésére alakult 2006 őszén azzal a céllal, hogy mai zenei környezetbe helyezze William Shakespeare szonettjeit. A megnevezés egy monogramot takar, nyomtatásban megjelent szonettjeit Shakespeare Mr W.H.-nak ajánlotta. A titokzatos személy kiléte - akárcsak a szonettek tartalma - a mai napig vita tárgyát képezi.
1609-ben adták ki először William Shakespeare szonettjeit, a közhiedelem szerint a szerző akarata ellenére, Thomas Thorpe korabeli kiadó állhatatosságának köszönhetően. Ennek emlékére jelent meg a W.H. bemutatkozó albuma 2009-ben Shakespeare's Sonnets címmel (Bly Records), 400 évvel az első kiadás után, MC Sena, hazánk legjelentősebb hip-hop dívájának angol nyelvű előadásában, ünnepelve Shakespeare örökérvényű aktualitását.
Tizenhárom szonett huszonegyedik századi feldolgozásban, melyekben keveredik a kortárs improvizatív zene, a zenetörténeti utalások, a klangfarbe musik, a freejazz, a modern jazz, az abstract hip-hop és a spoken word. Az élő produkció részeként kivetítésre kerülnek a kiválasztott szonettek facsimile másolatai és a szövegek fordítása.
Dagadu Veronika Sena - ének, szöveg
Márkos Albert – cselló
Gryllus Samu – basszusgitár
G. Szabó Hunor – ütőhangszerek, basszusgitár
Vajna Balázs aka VJ Lee Unflyable – vetítés, videotechnika
Bővebben: myspace.com/whperforminggroup
Minden alkalommal néhány konkrét szöveg képezi majd a kiindulópontot (a szövegeket remélhetőleg le lehet tölteni az előadások előtt a Műhely honlapjáról).
A sorozat előadásai szervesen összetartoznak, de bármelyik fázisba be lehet kapcsolódni.
Ajánlott szövegek letölthetők: http://groups.google.hu/group/muhely2009
Az est a MASZRE támogatásásval jött létre: www.maszre.hu
Belépődíj: 300 Ft
Május 12. szerda 18.00 MŰFORDÍTÓ ESTEK
A MEGY (Műfordítók Egyesülete) szervezésében
RABELAIS PANTAGRUEL-jének új fordítása
- vendégeink: BOGNÁR RÓBERT és GULYÁS ADRIENN, a kötet fordítói, moderál: LATOR LÁSZLÓ -
 François Rabelais életműve közel félezred múltán is őrzi eredetiségét, frissességét: benne van az egész világ kiforgatva, feje tetejére állítva, összekeverve, újra kirakva, tükrözve, torzítva. A Pantagruel már a megjelenésekor (1532) nagy sikert és ismertséget hozott Rabelais-nak. Címét azonos nevű főhőséről kapta, akinek a neve görög-mór szótákolmány, és „mindent szomjazót” jelent. A könyv a jámbor óriás csodás-abszurd születésével és gyermekéveivel indul, és ifjúkori kalandjaival, valamint a furfangos Panurge-zsel való barátságával folytatódik.
A fordító, Gulyás Adrienn és a kontrollfordító, Bognár Róbert arra törekedett, hogy az új Pantagruel minél szöveghűbb, minél tömörebb és nyersebb legyen, nem riadva vissza a trágár szavaktól. Nem archaizál, mivel az eredeti szöveg sem volt archaizáló a maga idejében. Az eddigi fordításoknál jóval bőségesebb lábjegyzetek segítenek eligazodni az olvasót az ókori, középkori és reneszánsz kori utalások kavalkádjában.
Bővebben: www.megy.hu http://www.osiriskiado.hu/hu/index.html Az est az NKA támogatásával jött létre: www.nka.hu
A belépés díjtalan.
Május 13. csütörtök 19.30 JAZZMŰHELY
KOVÁCS LINDA QUARTET
 A zenekar zenéje mainstream jazzből táplálkozó modern jazz, melyben teret kap minden olyan zenei kísérletezés, amely műfajtól függetlenül, természetes módon illeszkedik elképzeléseikbe. Az együttes hangzására jellemzőek a country, blues, avantgard és free zene elemei, s ebben a zenei szövetben az ének improvizatív és játékos formában van jelen. Kortárs amerikai szerzők (Bill Frisell, Dave Holland stb.) dalai szólalnak meg modern köntösben, mellettük saját darabok alkotják a repertoárt.
Kovács Linda - ének Fenyvesi Márton - gitár
Hock Ernő - nagybőgő
Sárvári Kovács Zsolt - dob
Bővebben: http://www.myspace.com/lindakovacs
A program az EJI és az Artisjus (www.eji.hu www.artisjus.hu) támogatásával jött létre.
Belépődíj: 1.200, diák: 900 Ft (Jegyszedő: Virág Ági)
Május 14. péntek 19.00
ZÁRTKÖRŰ RENDEZVÉNY
Május 16. vasárnap 19.00 KIÁLLITÁS MEGNYITÓ ÉS SZÜLETÉSNAP
GERLÓCZY SÁRI LEGÚJABB MUNKÁIBÓL
- megnyitózene: Cserny Márton -
 Gerlóczy Sári festő, grafikus, jelmeztervező.
1949-ben érettségizett, és annak ellenére, hogy már 1947-ben önálló kiállításon mutatta be műveit Gachot támogatásával, polgári származása miatt nem vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Műszaki rajzoló, építész szerkesztő, majd négy gyermeket szül, nevel fel. 1970-től állít ki rendszeresen, eleinte underground művészként művelődési házakban, pincetárlatokon, színházak előcsarnokában, vidéki galériákban. A 80-as évektől végre befogadja a hivatalos képzőművészi intézményhálózat is szokatlan, szabálytalan, mindig meghökkentő, személyességet leplezetlenül vállaló műveit. 1974-től a budapesti és vidéki színházakban jelmezkivitelező, önálló jelmeztervező. Papírlapra és zsákvászonra szőtt rajzainak kizárólagos témája a történelem kezdetekor névtelen alkotók által létrehozott barlang- és sziklarajzokhoz hasonlóan stilizált, egyszerűsített emberi test. Kapillária-rendszer, labirintus, egymást kereső, taszító, összegabalyodott, elválni s összetartozni egyaránt képtelen testek az anyaméhállapot, a súlytalanság szorongásai közepette. Festményein maszkok, álarcok fedik az emberi arcot. Zenészek, írók, költők, pszichológusok (Szentkuthy Miklós, Kardos G. György, Somlyó György, Beney Zsuzsa, Mérei Ferenc, Vikár György stb.) kötelezik el magukat Gerlóczy Sári öntörvényű művészete mellett, zenei, irodalmi, pszichológiai asszociációkat keltő hieroglifái, jelei miatt. Száz grafikát rajzolt az Esterházy Péter Tizenhét hattyúk c. regényéből készült, Sólyom András rendezte Érzékek iskolája c. filmhez.
A kiállítás megtekinthető: 2010. június 16-ig
Bővebben: http://www.gerloczysari.hu/
A belépés dijtalan.
|
Kereséspartnerek
|
|
|
|
|||
|
|
|
||
|
|
|
|
