INGMAR BERGMAN: CSEND
Csend /Tystnaden/ – svéd filmdráma, 1963, 92 perc, rendező: Ingmar Bergman, forgatókönyvíró: Ingmar Bergman, zeneszerző: Ivan Renliden, operatőr: Sven Nykvist, jelmeztervező: Bertha Sannell, Marik Vos-Lundh, producer: Allan Ekelund, látványtervező: P.A. Lundgren, vágó: Ulla Ryghe szereplők: Ingrid Thulin – Ester, Jörgen Lindström – Johan, Gunnel Lindblom – Anna, Birger Malmsten – bárpincér
Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. A trilógia befejező darabját – a rendező huszonötödik filmjét – „negatív lenyomatként” jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.
A filmklubot vezeti: Harmat György filmkritikus
Harmat György filmkritikus, filmesztéta. Már bölcsészkari szakdolgozatát is filmről írta (Bergman: Szenvedély). Volt a Magyar Televízió film- és programszerkesztője. 1998-99-ben a Magyar Hírlap filmkritikusa. Szerkesztett, lektorált filmtárgyú könyveket. Színházról is ír. Legjelentősebb publikációs fóruma a Filmvilág (A realizmus csele, Előítélet a börünk alatt – Pasolini, Kizökkentek az időből – Maár Gyula, Ha a szellem szabad stb.), a Filmkultúra (Az erdő mégsem háza a harmóniának – Kézdi-Kovács Zsolt, Ha az élet színjáték – Fassbinder, Ferreri mester meséi, Hópehely, tollpihe, élet és halál – Steve McQueen: Éhség stb.) és a Librarius online kulturális magazin (Robert Wilson ereje stb.). Tanulmánya jelent meg (Godard: hogyan rombol és épít?) a JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című kötetben.
Belépődíj: 1.200 Ft (Önkéntes jegyszedő: Votisky László)
