JELES ANDRÁS: A ROSSZ ÁRNYÉK
– Jeles András rendezővel Takács Ferenc irodalomtudós és filmszakíró beszélget –
Pirosban: Gerlóczy Zsigmond
A rossz árnyék – magyar dráma, rendező: Jeles András, forgatókönyvíró: Jeles András, operatőr: Medvigy Gábor, producer: Ferenczy Gábor, Muhi András, vágó: Rumbold László, szereplők: Török-Illyés Orsolya, Tenki Dalma, Kari Györgyi, Gerlóczy Zsigmond, Pálffy Tibor, Berger Dalma, Marjai Virág, Mamikon Yengibarian, Edvi Henrietta
Jeles András a ’70-es és ’80-as évek egyik legmeghatározóbb s egyben legkülöncebb rendezője – akinek olyan kultikus darabokat köszönhetünk, mint A kis Valentino vagy az Álombrigád –, 2003 után most először jelentkezik önálló, egészestés filmmel.
A rossz árnyékkal debütál az új forgalmazó, a Soldivision, amely alternatív módszereket ígért a film terjesztésében: nem mindennapi vetítési helyszíneken, a társművészeteket is bevonó különleges események kapcsol a premierekhez.
A rossz árnyék a Filmalap támogatásával jött létre, a történet főhőse egy különleges képességekkel megáldott-megvert huszonéves fiú – Gerlóczy Zsigmond (különben zongoraművész) – és restaurátor apja: Pálffy Tibor (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nagyszerű színésze).
“A vizualitásában és gondolatiságában egyaránt lélegzetelállítóan sokrétegű film nemcsak a történet, az idő, a valóság, a nyelv, az értés, a kommunikáció, a transzcendenshez való viszony, a bűn, hanem mindenekelőtt az ember lényegére, mibenlétére kérdez rá; de hát Jeles András mindig, minden körülmények között ezt teszi. A rossz árnyék központi motívuma ifj. Hans Holbein emblematikus festménye, a Követek – amelyről a filmbeli apa másolatot készít. (A másolatnak, az ismétlésnek, a variációnak egyébként is messzire mutató, következményekkel járó jelentősége van.) A filmben láthatjuk Török-Illyés Orsolyát, Kari Györgyit, valamint – mások mellett – Edvi Henriettát (a WS Színház színésze), Lehőcz Zsuzsát (a Mesebolt Bábszínház tagjaként játszott Jeles-előadásban), Benkő Gézát, Tenki Dalmát, Mészáros Mátét. Az operatőr Medvigy Gábor, a látványtervező Árvai György, a jelmeztervező Szűcs Edit, a zenei világért Melis László – felelős” – számolt be a Vas Népe.
“A rossz árnyék bizonyos vetületében Miskin-történet: “Menet közben jöttem rá, hogy az.” Dosztojevszkij “félkegyelmű”, vagyis különös képességekkel megáldott-megvert hőse Jézus-variációként érkezik a földre (Pétervárra), hogy – egy kép nyomán – álom és ébrenlét határán járja végig a maga passióját, amelynek során néha a végtelenbe tágulnak a pillanatok. “Én úgy látom, hogy ami szép, az rejtvényszerű, és a megfejtés érintkezik a számunkra iszonyúval”, írja Jeles András (Füzetek, Kalligram, 2007.) A szépség – rejtvény, állítja Miskin. De a világot a szépség megválthatja-e? (…) A tét ebben az értelemben az, hogy van-e megváltás. Hogy föloldható-e a bűn állapota. Békévé oldódhat-e a háború. Hogy mit kezdjünk azzal a tudattal: mind halálraítéltek vagyunk” – tette hozzá a Vas Népében Ölbei Lívia.
Belépés…
