KETTŐS KÖNYVBEMUTATÓ // MÉSZÖLY-NAP // NYILVÁNOS
A Kijárat Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatja, hogy megjelent
TANOS MÁRTON: REGÉNYPÁRHUZAMOK (Mészöly és a kortárs próza), valamint
GELENCSÉR GÁBOR: A TITANIC ZENEKARA (Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében) című kötete
– Tanos Márton könyvét Modor Bálint és Márjánovics Diána, Gelencsér Gábor könyvét Sághy Miklós mutatja be –
Tanos Márton: Regénypárhuzamok (fülszöveg)
Ez a könyv négy Mészöly-regény térpoétikai elemzését tartalmazza. Mészöly Miklós az 1945 utáni magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, egyike azoknak, akik megadták a kezdőlökést a magyar próza háború utáni megújulásának. A magyar próza jelenére gyakorolt közvetett és közvetlen hatása óriási, mégis olykor nehezen megragadható. Ezért kerültek a kötetbe a nagyobb elemző fejezetek közé rövidebb összehasonlító fejezetek, exkurzusok, amelyek a jelen irodalmából vett példákon keresztül láttatják Mészöly regényeit és életművét, de főleg azt, hogyan éli a mészölyi poétika a maga – sokszor rejtőzködő, de mindig eleven – utóéletét a kortárs irodalomban. Így tekinthetünk vissza Bartis Attila A nyugalom című regényén keresztül Az atléta halálára, Sándor Iván A szefforiszi ösvényén keresztül a Saulusra, és így válhat a Film társszövegévé Zoltán Gábor Orgiája, a Családáradásé pedig Márton László Árnyas főutcája.
Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara (fülszöveg)
A hatvanas évek magyar új hulláma mellett kevesebb figyelem fordul a hetvenes évek filmművészete felé, noha olyan alkotások készültek ekkor, mint a Szindbád, a Szerelem, az Amerikai anzix, az Ajándék ez a nap vagy A kis Valentino. S ez az évtized nemcsak remekműveket hozott, hanem szemléletmódbeli váltást is: az 1968 utáni kiábrándulás következtében kérdésessé vált a filmeket korábban értelmező politikai keret, s ezzel párhuzamosan felértékelődött az egyes művek nyelvi-stilisztikai vonásainak hangsúlyozása, ugyanakkor új lendületet vett és egyedülálló filmtípust hozott létre a társadalmi folyamatokat kritikusan elemző dokumentarizmus. A könyv a magyar filmtörténet méltatlanul háttérbe szorított, „elsüllyedt” évtizedét elsősorban a művek formavilágán keresztül mutatja be, s ezáltal a magyar filmtörténetírásban egy eddig még hiányzó, a korszak játékfilmjeit és életműveit új megvilágításba helyező szempontot érvényesít.
A belépés díjtalan (de minden támogatást köszönettel fogadunk).
