Az Új Forrás Kiadó – Alutus, valamint a Nyitott Műhely örömmel tudatja, hogy megjelent
MURÁNYI SÁNDOR OLIVÉR – MATZA TERÉZ: A MEDVÉK NEM KÉSNEK című kötete
– a szerzőkkel Jász Attila /Csendes Toll/ költő, kiadóvezető beszélget, közreműködik: Sipos Mihály hegedűn és Kardos Mária gardonyon –
Felhőket fenyőágakon túl ölelő tekintet, nem mozdul
a szél az ágak közt, valami mégis történik.
Emlékek azokból az időből, amikor még kövek voltunk,
vékony kontúrcsík álom és ébrenlét, árnyék és fény-játék között.
A fenyők alatti bokrok takarásában megbújó medve-
talpnyomot mossa az eső, ugyanilyen nyomtalanul tűnünk el mi is.
Olyan gyorsan, amilyen türelmesen turisták várják
a medvét a lesben.
Bár a medvék nem késnek, csak az írók, ami meg-
bocsátható, ha nem nagyon magyarázkodnak az olvasónak.
Inkább írják, színezzék ki történeteikben a pirkadat
sötétjét, a félelmet, a bátorságot, ahogy az indiánok tették a tábortűz körül.
Hiszen még mindig indiánok vagyunk mindannyian,
az időnként medvelesben ücsörgők legalábbis, akár írók, akár olvasók.
Csendes Toll
Murányi Sándor Olivért Székelyudvarhely küldte hírhozónak a magyar irodalomba, bizonyára azzal az utasítással: hirdetné, hogy Székelyudvarhelyről is látható Európa, Európában pedig Székelyudvarhely nem jelentéktelen kisváros. Prózája egyként merít a magyar történelemből, a szakralitásból, a kisvárosiasság szülte különc alakok rajzából, de szemtelen biztonsággal és magabiztosságból rántja le a szentet a profánba, s emeli a profánt a magasabb régióba. Az ifjú erdélyi magyar irodalom belvilága karikatúrákra készteti, nyelvi humora ennek a belvilágnak szóhasználatával éppen úgy él, mint az erdélyi hagyományokéval. Útja egyre magasabbra visz.
Dr. Fried István
Herder-díjas irodalomtörténész
