AZ EX SYMPOSION LADIK KATI-SZÁMÁNAK BEMUTATÓJA
– fölolvasnak: Krusovsky Dénes, Nemes Z. Márió, Pályi Sándor Márk, Pollágh Péter, Szolcsányi Ákos, az est további vendégei: Ladik Katalin, Szkárosi Endre, Ladányi István (a szám szerkesztője), moderátor: Józsa Márta –
Ladik Katalin a 60-as évek végén tűnt fel szürrealista, erotikus hangvételű verseivel. Költészetében a nyelv valamennyi kiterjedését alkalmazza: írott szövegköltészetét a magyar kritika itt-ott már méltó helyén kezeli; az ezeken alapuló vagy ezektől független fónikus, vagyis hangköltészeti munkáit már csak a nemzetközi művészeti élet ismeri első vonalában; gesztusköltészetét, performanszait pedig csak az a – rendkívül szűk – réteg, amelyik ilyen eseményekre még eljár.
Ladik Katalin a nagyon kevés magyar költők egyike, aki eklatáns módon szemlélteti, hogy a költői közlés nyelve az írott kódrendszeren túl a hangban, a látványban, a mozdulatban, a konkrét akusztikai és vizuális artikulációban valósul meg a maga teljességében. A nagy színpadi tapasztalattal rendelkező művész pontosan tudja, hogy nyomtatásos közlésre szánt versének élő előadása is több, mint előadóművészet: kreatív interpretáció, amely új, magában való műként jelenik meg, és így is értelmezhető. És akkor még nem beszéltünk az emberi test beszédének, vagyis a hangnak, a vokalitásnak, illetve a mozgásnak, az élő vizualitásnak a régiójáról, amely rendkívül gazdag módon kitágítja a költői nyelv közléslehetőségeit.
A magyar avantgárd irodalom kimagasló alkotásai közé tartozik első autobiografikus-reflexív-önreflexív, időnként prózaversbe átcsapó regénye, ami az „Élhetek az arcodon?” címet viseli, s mely a 78. Ünnepi Könyvhét keretében jelent meg 2007-ben. Regénye a valóság és a fikció, a próza és a költészet között szárnyal.
Előadásainak többsége performanszművészet és színház határvonalán egyensúlyoz: performanszaiban a hangköltemények előadását a test teátrális akciói kísérik, továbbá az esetek egy részében maga a térkörnyezet is a színházban megszokott módon strukturált. Ladik performanszaiban saját testét és személyét használja saját művei médiumaként, ami a nyugati művészet történetén belül egy speciális helyzetet jelöl.
A felolvasást és a beszélgetést egy Ladik-performance filmfelvételének vetítése követi.
Az est támogatója a MASZRE: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
