FELLINI: RÓMA
– a filmklubot vezeti és szerkeszti: Sólyom András filmrendező –
Ezt az eseményt Kovács András Ferenc emlékének ajánlom. KAF ezt a filmet választotta a litera.hu sorozatában, nagyon szép estét töltöttünk együtt.
Sólyom András így ajánlja a filmet:
A kicsik egyházi iskolájában, Róma leghíresebb műemlékeinek kivetített fényképei közé egy illetlen fotó került. A felügyelő pap-tanár kiabálni kezd: „Ne nézzétek! Ne nézzetek oda! Ez maga az ördög! Aki ránéz a képre, az a pokolra jut!”
Bizonyára fiatal volt az a kritikus, aki ezt írta Fellini filmjéről: „A papság próbál menő lenni, de hamis módon…”
Egy bíboros a díszvendég. Gondterhelten panaszkodik: „Ma ismét rengeteg olyan látogatónk volt, aki meg akarta mondani a pápának, hogyan vezesse az egyházat.” A vendéglátó, egy idős hercegnő. Az egyházi divatbemutatóra az ő ókori palotájában kerül sor.
Fellini: Róma, olasz-francia filmdráma, 1972, 115 perc, rendező: Federico Fellini, író: Federico Fellini, Bernardino Zapponi, forgatókönyvíró: Federico Fellini, Bernardino Zapponi, zeneszerző: Nino Rota, operatőr: Giuseppe Rotunno, vágó: Ruggero Mastroianni, szereplők: Peter Gonzales – Fellini 18 éves korában, Fione Florence – Dolores, Pia De Doses – Domitilla hercegnő, Marne Maitland – Idegenvezető a katakombákban, Britta Barnes, Marcello Mastroianni, Federico Fellini – Önmaga, Anna Maria Pescatori – Roma, Alvaro Vitali – Alvaro
Fellini önéletrajzi elemekben bővelkedő filmjében egy fiatalember végigjárja Róma ismert és kevésbé ismert utcáit. Amikor a hőség mindenkit az utcára kerget a meleg lakásokból, a piazzák” megtelnek beszélgető, lakomázó, borivó olaszokkal. A fiú csatlakozik a lakomához, majd életében először felkeres egy bordélyházat. Láthatjuk a város szent oldalát, a város sötét világát, a felszínt és a katakombák világát. A közel két óra alatt megismerhetjük Rómát, de még inkább megismerhetjük Fellinit és az ő gondolatait a kedvenc városáról.
Tematika: rendezett képsorok értelmezése.
Sólyom András (1951, Budapest) 1970–1975 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 1975-től az MTV Drámai Főosztályának rendezője. A Balázs Béla Stúdióban rendezett kisjátékfilmek után, 1983-ban készítette első játékfilmjét, a Szegény Dzsoni és Árnika című mesefilmet. A televízióban dokumentumfilmeket, tévéjátékokat, kulturális műsorokat, a rádióban hangjátékokat készít.
1979: Nemlétezik történetek (j/tv) 1980: Zuárd (r) 1982: Nagyvárosi kanyarok 1982: Szerepek … egy mozihoz (d) 1983: Szegény Dzsoni és Árnika 1984: Kínos történetek (j/tv) 1985: Az ördögmagiszter (j/tv) 1986: Doktor Minorka Vidor nagy napja 1986: A zöld majom mosolya (j/tv) 1987: Bolyongás a paradicsommadár után (rj/tv) 1987: Az 1002. éjszaka (j/tv) 1988: Napóleon (j/tv) 1989: Irány Amerika (d/tv) 1990: Hangok a blokádból (d/tv) 1991: Bíró Yvette filmkultúrája 1990 (d/tv) 1992: Temetés (d/tv) 1992: Halász-színház (d/tv) 1992: TV Borisz és Videó Misa (d/tv) 1992: Kornis Mihály videóuniverzuma (d/tv) 1993: Széljegyzetek Casanovához (r/tv) 1994: Amerikai álom-színház (d/tv) 1994: Szubjektív híradó (d/tv) 1995: Fotó Pozsony (d/tv) 1996: Ando-Drom (d/tv) 1996: Érzékek iskolája 1997: Ericsson Magyarország (nt) 1997: Pannon töredék 1998: Szubjektív választási híradók (d/tv) 1998: Tengerpart, alkony, kis postahivatal (r/tv) 1999: A Cseresznyéskert az Új Színházban (d/tv) 1999: A költészet napja (d/tv) 1999: Igy készült a Jadviga párnája (d/tv) 2001: Konfesszió
Belépődíj: 1.500, diák: 1.000 Ft
