Al-kotkot
Vendégünk: a LANTOS BANDA
– fellépők: Gyulai Csaba, Cziglényi Boglárka, Jakabffy Balázs, Hegedűs Rozália, Román Péter (Alias King of Bass), Lantos Iván –
Fotó: Révai Sári
A szeptemberi NAV-végrehajtás kapcsán (tizenegynehány év után) végre ki tudtam mondani, hogy a Műhely fenntartásához támogatásra van szükségem. Persze, korábban is nagyon sok segítséget kaptam, sokaktól, de valahogy mindig megvártam, hogy elsodorjanak a problémák, s azok (vagy valaki más) beszéljenek helyettem. Őszintén meglepett, mennyi szeretetteljes segítség érkezett az elmúlt hónapok során, és érkezik most is Tőletek, ráadásul egyre többen támogattok havi rendszerességgel (ez teremt igazán biztos alapot a problémamentes működéshez).
Valamiképp szeretnék köszönetet mondani, ha csak jelképesen is (régi tervem, a fenti plusz kellett ehhez is), épp ezért mostantól minden évben, így karácsony környékén két napot nektek, Támogatóinknak fogok ajánlani. (Azért kettőt, mert így nagyobb a valószínűsége, hogy valamelyik időpont biztosan alkalmas legyen mindenkinek.)
Várom hát december 22-én csütörtökön, és 28-án szerdán este 7-től mindazokat, akik az elmúlt 17 év során – akár önkéntes segítséggel, akár anyagi vagy tárgyi adományaikkal – hozzájárultak a Nyitott Műhely fennmaradásához.
Kötetlen estét tervezek, lehetne ismerkedni, barátkozni – azt hiszem, elég fontos dolog köt össze benneteket, bennünket. Talán műsor is kerül: szeretettel hívom zenészbarátaimat, jöjjenek muzsikálni, ha éppen ráérnek! 22-én Lantos Iván pl. biztosan érkezik barátaival. És persze főznék (vagy főznénk együtt?) valamit, mindenképp kiadós mennyiségben, hogy jusson belőle mindenkinek. Itallal (bor) bizonyos mértékig szintén készülnék, de ezen napokon kivételesen hozni is lehetne (lássuk, ki mit szeret legjobban, ki mit ajánlana a kínálatot bővíteni – majd kiírjuk, hogy zártkörű rendezvény). Be lehetne jönni a pult mögé, kávét, teát főzni, szendvicset csinálni (ki tud szebbet!), kiszolgálni, ha másért nem, megtudni kicsit, milyen Lacinak lenni…
Várom természetesen azokat is, akik csak tervezik, hogy a jövőben támogatnának. Soha jobb alkalmat, hogy megismerkedhessenek egy kivételes, de „láthatatlan”, közösséggel. (Azért mondom, hogy láthatatlan, mert a legtöbben bizonyos programokra érkeznek leginkább. Így szükségképp elkerülik egymást még azok is, akik nagyjából rendszeresen megfordulnak itt.)