A Szerzői Filmklub 2014-ben bemutatja: „Jean-Luc Godard kilenc (új) filmje – a kommunikáció alatt és felett” című sorozatának a keretében:
Rossellini: NÉMETORSZÁG 0 ÉV
Godard: ALPHAVILLE – LEMMY CAUTION KÜLÖNÖS KALANDJA
Godard: NÉMETORSZÁG KILENC (ÚJ) NULLA
– meghívott előadó: Sárosi Attila filmesztéta –
Németország nulla év (Germania anno zero) – fekete-fehér, feliratos, olasz-német-francia filmdráma, 77 perc, 1947 fekete-fehér, feliratos, olasz-német-francia filmdráma, 77 perc, 1947, rendező: Roberto Rossellini, forgatókönyvíró: Roberto Rossellini, Carlo Lizzani, Max Kolpé, zeneszerző: Renzo Rossellini, operatőr: Robert Juillard, szereplők: Edmund Moeschke (Edmund Koeler), Ernst Pittschau (Edmund apja), Ingetraud Hinze (Eva Koeler), Franz Krüger (Karl-Heinz Koeler), Barbara Hintz (Thilde)
A megrázó film a szétbombázott Berlinben játszódik, éhség és reménytelenség szorításában vergődő emberek között. A háború nemcsak a várost dúlta szét, a szörnyű trauma lerombolta azokat az erkölcsi kapaszkodókat is, amelyek segíthetnék az újrakezdést. A film hőse, a kis Edmund is hiába próbál segítséget kapni a felnőttektől. Kínzó gondjaival magára marad, úgy érzi, egyre súlyosabb felelősség nehezedik a vállára, s ez törvényszerűen sodorja a tragédia felé…
„A film értelmezésében már a cím is orientál. A nulla a matematikában az az egység, amellyel nem lehet sem osztani sem szorozni. Nullára annak az embernek az élete jut, akinek egykor meglévő pozitív értékeitől megfosztva kell újra kezdenie az életét. Rossellini 1947-ben nem tévedett, nem túlzott, amikor ilyennek látta Németország helyzetét.” (Gyürey Vera)
Alphaville (Alphaville, une étrange aventure de Lemmy Caution) – fekete-fehér, feliratos, francia-olasz sci-fi, 100 perc, 1965, rendező: Jean-Luc Godard, író: Paul Éluard
forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, zeneszerző: Paul Misraki, operatőr: Raoul Coutard, producer: André Michelin, látványtervező: Pierre Guffroy, vágó: Agnés Guillemot, szereplők: Eddie Constantine (Lenny), Anna Karina (Natasa), Akim Tamiroff (Henri), Howard Vernon (Braun professzor)
Jean-Luc Godard híres science fiction filmje a jövőben játszódik (1965-ben forgatták, a történet pedig 1984-ben játszódik). A rendező egyik érdekes ötlete, hogy lemondott mindenféle futurisztikus hatásról, és a képeket Párizs átlagos utcáin készítették. Alphaville egy több millió fényévnyi távolságban lévő galaxis fővárosa. Ide érkezik Lemmy Caution a „Figaro-Pravda” újság tudósítójaként. Valójában Lemmy egy titkosügynök, akinek kapcsolatba kell lépnie von Braun professzorral. Von Braun, akit kiutasítottak az óvilágból, létrehozta Alphaville-ben az Alpha 60 nevű elektronikus agyat. A mesterséges intelligencia egyeduralmi rendszert vezetett be a városban. Alphaville-ben minden érzés be lett tiltva, a „zene”, a „költészet”, a „szerelem” szavakat pedig kitörölték a nyelvből… Lemmy tisztában van azzal, hogy az előző ügynökök mind nyomtalanul eltűntek. Megismeri a város brutális valóságát és ebben tolmácsa, Natasa segíti, aki von Braun lánya. Lemmynek végül sikerül megölnie a professzort és elpusztítania Alpha 60-at. Miközben menekül a káosz uralta Alphaville-ből, kiderül, hogy Natasából még nem veszett ki minden emberi érzés.
Németország kilenc (új) nulla (Allemagne année 90 neuf zéro) – színes, magyarul beszélő, francia történelmi dráma, 60 perc, 1991, rendező: Jean-Luc Godard, forgatókönyvíró: Jean-Luc Godard, zeneszerző: Paul Hindemith, operatőr: Stepan Benda, Andreas Erben, Christophe Pollock, szereplők: Eddie Constantine (Lemmy Caution), Nathalie Kadem (Delphine de Stael), André S. Labarthe (narrátor), Claudia Michelsen (Charlotte Kestner/Dora), Anton Mossine (Dimitri), Robert Wittmers (Don Quixote), Hanns Zischler (Zelten gróf)
A berlini fal leomlása után Lemmy Caution, az „alvó” titkosügynök/kém elhatározza, hogy visszatér Nyugat-Berlinbe. Az eredeti dokumentumfilmes jelenetek közé beékelt hat játékfilmes epizódban a kelet-német kisvárosból érkező titkosügynök látószögén keresztül láthatjuk a modern lüktető világvárost. Útja során – hamisítatlan godard-i jelenetek során – találkozik az ifjú Werther szerelmével, Don Quichotéval, a kutyával, aki elment Mozart temetésére, egy orosz tengerésszel… És mindebből a kavalkádból kirajzolódik az a döbbenetes sokkhatás, amelyet egy világtól és gondolkodástól 50 éven át elzárt ember érezhet a nyugati demokrácia láttán. A berlini fal ledőlésének dátuma: 1989. november 9. A film különösen aktuálisnak tűnhet a jelenlegi apokaliptikus időkben.
A filmklub előtt és után a Francia Új Hullám Kiadó első magyar nyelvű Godard-tanulmánykötete kedvezményesen 2.500Ft-ért vásárolható meg: JLG/JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása (Szerzőifilmes Könyvtár 3. kötet) címmel.
Az est a Summa Artium támogatásával jött létre.
Belépődíj: 900 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
