A Magvető Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
HALASI ZOLTÁN: BELLA ITALIA című kötete
– a költőt Ács Pál kérdezi, a beszélgetés menetét felolvasások tagolják –
Utazás Halasi Zoltán új verses kötete: visszautazás egy 1980-as olaszországi nászút emlékeibe. Orpheusz Pompejiben? A napfényes Itália az előhívás sötétkamrájában? Egy közös élet indulásának lírai dokumentuma, tele pikareszk élménnyel, személyes drámával, átitatva művészetvallással és a hidegháború korának néhány véres epizódjával. Így lesz Halasi Itáliájának közös kerete a csodálatos kultúra és a mindennapi terror. A költeményekben az egykori pillanatok újra elevenné válnak, közben a visszatekintés optikája részleteket nagyít fel a múltból, motívumokat emel ki és tesz át a megírás jelenébe. Halasi költészetében az érzékiség és a gondolatiság egymás mellett szólal meg. A Bella Italia olyan mint egy több tételes kamaraszimfónia.
Halasi Zoltán 1954-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító. A Műfordítók Egyesületének alapítója. Jelenleg műfordítást tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Versei 1990 óta jelennek meg vezető irodalmi folyóiratokban. Verseskötetei: 33 vers, Így ér el, Költőpárok 4. (kétnyelvű, Liza Mayerral), Út az üres éghez (próza és vers). Esszét is ír, főleg német írókról (Hebel, Goethe, E. T. A. Hoffmann, Robert Walser, Kafka), ezek Isten a malomban című kötetében jelentek meg együtt. Műfordítói életműve jelentős, a német klasszikus írókon-költőkön kívül Elias Canetti, Thomas Bernhard prózáját, Elfriede Jelinek színműveit ültette át magyarra, de fordította Ahmatova és Omar Khajjám verseit is. Műfordításból nőtt ki formabontó könyve, az Út az üres éghez, ebben a kötetben egy jiddisből fordított holokauszt-poémán kívül Halasi prózáinak füzére és egy saját versciklus (Da capo. Középkor) is helyet kapott. Magyar Narancsba írt recenzióit, színház- és kiállítás-ismertetőit A papírhíd címmel gyűjtötte kötetbe, ezek a költő honlapján összegyűjtve olvashatók. Halasi előszeretettel sétál át egyik kultúrából a másikba, egyik korból a másikba, Büchner tizenkilencedik századából a tizenkettedik századi Perzsiába, Omar Khajjám világába. Ilyen váratlan váltás történt 2014-ben is, amikor a zsidó Atlantisz, a soá Lengyelországa után a napfényes Olaszország merült fel benne, saját 34 évvel korábbi nászútjának emléke. Műveit német, angol és lengyel nyelvre fordították.
A belépés díjtalan.
