FODOR GÉZÁRA EMLÉKEZÜNK
Fodor Géza halálának 2018. október 7-én lesz a 10. évfordulója. Sztrókay Kálmán ötlete volt, hogy a hozzá legjobban illő megemlékezés, ha együtt megnézünk egy Mozart-operát, mégpedig a Figaro házasságát Giorgio Strehler rendezésében, amit Géza nagyra értékelt. A milanói Scalában rögzített 2006-os reprízét már nem láthatta. Erre várunk szeretettel mindenkit 2018. október 11-én 18 órakor a Nyitott Műhelybe (XII. kerület Ráth György utca 4.).
A vetítés előtt elhangzik Almási Miklós emlékezése, majd Kántor Péter és Várady Szabolcs olvassa fel versét.
Fodor Géza az ELTE magyar-filozófia szakán végzett 1967-ben. 1967-től az MTA Filozófiai Intézetének tudományos munkatársa, 1973-tól az ELTE Esztétika Tanszékének oktatója. 1990-től egyetemi docens. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színház dramaturgja. A Katona József Színház alapító tagja. 1987 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető dramaturgja, művészeti tanácsadója. 1982-től (két évi megszakítással) a Muzsika folyóirat operakritikusa. 1989-ben részt vett a Holmi című folyóirat megalapításában, és a lapnak haláláig egyik szerkesztője volt. Öt éven keresztül klasszikus színházelméleti szövegeket adott közre kommentárral a Színház című lapban. 1992-től 1997-ig a Színház-és Filmművészeti Főiskolán színháztörténetet, dráma- és operaelemzést tanított.
Dramaturgként kortárs magyar drámák (Csirkefej, Halleluja, Hóhérok hava, Akárki, Koccanás) és klasszikus darabok (a legutóbbi évadokból: Tartuffe, Szent György és a sárkány, Ivanov, Médeia, Macbeth, A karnevál utolsó éjszakája, A vadkacsa) színpadra állítását egyaránt segítette. Utolsó munkája Gorkij Barbárok című darabja volt, amelynek 2008. novemberi bemutatóját már nem érhette meg. Erkel Ferenc-, Táncsics Mihály-, Madách Imre- és Széchenyi-díjas. 1990-ben Déry Tibor-jutalmat kapott, 1987-ben és 1990-ben megkapta az Országos Színházi Találkozón a legjobb dramaturgiai munkáért járó díjat. Számos zene- és irodalomtörténeti könyvet írt. A legutóbbiak: Magánszínház (2009); A Mozart-opera világképe (2002); Das hoffnungslose Meisterwerk (1999); Zene és színház (1998); Petri György költészete (1991).
A belépés díjtalan.
