ESTERHÁZY PÉTER: HASNYÁLMIRIGYNAPLÓ
című kötetéről beszélget a sorozat négy állandó szereplője: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Sipos Balázs
/…/ A betegség megsokszorozta az Esterházy iránt áradó szeretetet. Amiben egyébként addig sem volt hiány: gyakran nyilatkozott, felolvasott, egy időben rendszeresen a rádióban tárcáit mondta el, részt vett beszélgetésekben, nem volt megközelíthetetlen – és elragadó, varázsos személyiség volt. Elképesztő tudása és műveltsége volt: az egyetemet matematikusként végezte (dolgozott is néhány évig a szakmájában), rengeteget olvasott, nemcsak a magyar, hanem a világirodalmat is (a kortársakat is) nagyon alaposan ismerte, nagyon gyakran felbukkant színházban, koncerteken és kiállításokon. Szelíden és ironikusan beszélt, mosolygós volt és nagyon pontosan igyekezett fogalmazni. Soha nem volt bántó, pedig erősen kritikus volt; határozott politikai véleménye volt, de mindig az értékekről, a magatartásról, az erkölcsről beszélt, soha nem konkrét párt- vagy napi politikai kérdésekről. Nem tudta elviselni a butaságot, a kulturálatlanságot, a nem megfelelő viselkedést, a súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket, az intoleranciát, az előítéleteket és a rasszizmust – mégis kedvesen, humorral és megértően emelte fel a szavát, öniróniával és persze gúnnyal. A szeretet ezért korántsem korlátozódott a baloldali vagy liberális olvasóközönségre: nagyon sokak számára nemcsak esztétikai, de erkölcsi és politikai mérce is volt, még ha nem értettek is vele mindenben egyet.
Nem csoda, hogy nemcsak a magyar kulturális élet, hanem a legszélesebb magyar olvasóközönség is, azok is, akik alig valamit olvastak tőle, hihetetlen veszteségként élik meg Esterházy halálát. Sokarcú, izgalmas, élvezetes életműve sok-sok évre ad újraolvasni- és újraértelmezni-valót mindnyájunknak.
Kálmán C. György
Az Előhívás 2015-2016-os „szemeszterei” az önéletírás, a memoárirodalom, a vallomások könyveiről szólnak. Az alanyi elbeszélés, a korban álló, annak életvilágáról tanúskodó epika erőteljes és gazdag vonulata a magyar irodalomnak; nem lehetett elmulasztani az esélyt, hogy a visszaolvasások ebben az irányban keressenek utat. Mert amikor irodalomról beszélünk, akkor szükségképpen történelemről is, arról a közös tudástartományról, amely minden kulturális közösségnek a sajátja. Az emlékezet elfogult, az emlékező író egy bizonyos perspektívából lát és láttat; páratlan egyszeriségében korlátai és lehetőségei; a személyiség nagyepikáját, a történeti időt tereli mederbe, mondja el.
Esőnap nincs, de a változtatás jogát fenntartjuk!
Az Előhívásról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A sorozatról részletesen: http://www.litera.hu/hirek/naplok-memoarok-kezdodik-az-elohivas-uj-szeriaja
A Litera és a Nyitott műhely másik sorozatáról, az Írómoziról bővebben: http://www.litera.hu/dosszie/iromozi
Esemény a Facebookon.
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
