GYÖRGY PÉTER: A HATALOM KÉPZELETE
Állami kultúra és művészet 1957-1980 között
– beszélgetőtársak: Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György –
Az Előhívás következő, évnyitó fejezetében György Péter: A hatalom képzelete – Állami kultúra és művészet 1957 és 1980 között című könyvéről beszélgetnek a részvevők, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György. Az est meghívottja a könyv szerzője.
György Péter könyvére több okból esett a választás. Egyrészt külön fejezetben vizsgál és értelmez olyan szerzőket, akik egykor, főként a hatvanas-hetvenes években, az irodalmi figyelem homlokterében álltak, mára azonban elfeledettekké váltak. Vagyis hasonló megközelítésben értelmezi őket, mint ami az Előhívás ambícióit a kezdetektől jellemzi. Ugyanakkor A hatalom képzelete a Kádár-korszakot a legalaposabban és a -színesebben, számtalan kortárs művészeti árnyalatot a kulturális antropológiai alapvetései felől végiggondoló munka.
György Péter az Állatkert Kolozsváron című kötetének bemutatóján (Nyitott Műhely)
Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?
György Péter író, esztéta, egyetemi tanár. 1980-tól az ELTE BTK Esztétika és Média Tanszékének munkatársa. 2010 óta a Művészetelméleti És Médiakutatási Intézet vezetője. Tudományos fokozatai: egyetemi doktori fokozat (esztétika, 1986), PhD (esztétika, 1995). DSc (filozófia 2006). Vendégtanár volt: New School for Social Research, New York (1995-1996); New School for Social Reserach, New York (1997); New Shool for Social Research, New York (2001). Számos könyve jelent meg: Az Európai Iskola (Pataki Gáborral közösen, 1984), Sztalinizmus a képzőművészetben (Turai Hedviggel, 1991), Az utánzatok városa (1992), Az elsüllyedt sziget (1993), Levél a Mesterhez (1994), A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon (1995), Az ó-új világ (1997), Digitális Éden (1998), Gedő Ilka (Pataki Gáborral közösen, 1998), A Néma hagyomány (2000), Memex (2002), Az eltörölt hely – a Múzeum (2003), A Kalinyingrád-paradigma (2009), Apám helyett (2011). Több száz kritikája jelent meg különböző napi, heti- és havilapokban, valamint kb. 10 publikációja angolul, az alábbi lapokban: Philosophy and Social Criticism, Journal of Aesthetics and Art Criticism, Public Research, University of California Press. Részt vett számos nemzetközi konferencián, Londonban, New Yorkban, Ljubjanában, Pozsonyban, Firenzében, Kansas City-ben stb.
A Litera és a Nyitott Műhely közös sorozata, az Előhívás eddigi tizenkét évadában, hat év alatt (2008-tól 2014 tavaszáig) összesen 54 beszélgetésre került sor a Nyitott Műhelyben
Előhívás dosszié: http://www.litera.hu/dosszie/elohivas
A program az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
