A HOLLAND PALACSINTA MINT OLYAN
– Lantos Iván és Ellenségei előadásában –
Iván a Műhely konyhájában, palacsintasütés közben.
Zene is lehetséges, de csak éjfél után, vagyis már szeptemberben (az Artisjussal történt megállapodásra való tekintettel).
A világzenész Lantos Iván a 70-es években a Kolindával kezdte Budapesten, majd 23 évet élt Franciaországban. Dolgozott francia és ír, gaboni és madagaszkári muzsikusokkal, Palestrinát énekeltetett egy bolgár női vokálkvartettel, darabokat írt szóló zongorára, úttörődalokat dolgozott át. Zenéjében a gyökértelenség határtalansággal, az irónia emelkedettséggel, a reneszánsz a posztmodernnel párosul – írták róla, amikor válogatás jelent meg műveiből. Ma sajnos keveset hallani, tíz évig itthon élt, a bugaci pusztán, mostanában legtöbbet újra Franciaországban tartózkodik, leginkább palacsintasütéssel foglalkozik.
„…fölfedeztem azt a boldogságot, amit a magyarul éneklés jelent. Foglalkozni kezdtem a magyar nyelvvel, de csak lazán, vigyázva, nehogy írjak vagy költsek valamit. Úttörődalokat kezdtem gyártani, otthoni használatra. Zenészként ekkor derült ki számomra, hogy a nyelv fontosabb, mint a zene. Biztos régebben kellett volna, de mindegy, 54 éves koromra érkeztem meg a felismeréshez, hogy a zene a nyelvből jön – nem feltétlenül a szavak értelméről beszélek, hanem a beszéd ritmusáról, a betűk hangzásáról, a hangokban élő kultúráról. Boldoggá tett, hogy végre valamit kezdtem a magyar nyelvvel” /Lantos Iván/
http://www.ivanlantos.com/
Díjazás, fizetés: fogyasztás szerint
