ELDAR RJAZANOV: KEGYETLEN ROMÁNC
SZILÁGY ZSÓFIA választása
– a vetítést követően az íróval Szekeres Dóra, a litera.hu szerkesztője beszélget –
Szilágyi Zsófia (1973): irodalomtörténész, kritikus, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, a Kalligram folyóirat szerkesztője, az MTA-ELTE tudományos munkatársa. Pályáját az orosz irodalom kutatójaként kezdte, PhD-fokozatának témája Lermontov Korunk hőse című regénye volt. 10 éven át a veszprémi Pannon Egyetem oktatójaként dolgozott, tanított az Eötvös Collegiumban és az ELTE-n is. Ma 20. századi és kortárs magyar irodalommal foglalkozik, eddig öt könyve jelent meg: A továbbélő Móricz (2008) című könyvéért Artisjus-díjat, Móricz Zsigmond (2013) című nagymonográfiájáért Móricz Zsigmond Emlékplakettet kapott. 1997 óta ír kritikákat kortárs irodalmi művekről, rendszeresen dolgozik az Alföld, a Jelenkor, a Kalligram című folyóiratok, illetve az Élet és Irodalom számára. 2013-ban az ELTE-n megszerezte az irodalomtudományok habilitált doktora címet.
Kegyetlen románc /Zhestokij romans / A Cruel Romance/ – színes, szovjet romantikus dráma, 145 perc, 1984, rendező: Eldar Rjazanov, író: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij, forgatókönyvíró: Eldar Rjazanov, Alekszandr Osztrovszkij, operatőr: Vagyim Aliszov, zene: Andrei Petrov, vágó: Valeriya Belova, szereplők: Larisa anyja – Alisza Frendlih, Robinson – Georgi Burkov, Larisa Dmitrievna – Larisza Guzejeva, Sergey Sergeyevich Paratov – Nyikita Mihalkov, Juliy Kapitonovich Karandyshev – Andrej Mjagkov, Knurov – Alekszej Petrenko, Vozhevatov – Viktor Proskurin
Jó volna, ha sokan néznék meg Eldar Rjazanov filmjét, amely Osztrovszkij A hozomány nélküli menyasszony című darabjának motívumai alapján készült. A múlt század ötvenes éveinek közepén vagyunk, „valahol Oroszországban”, a Volga partján, néhány évvel a jobbágyfelszabadítás előtt, I. Miklós cár uralkodásának utolsó évében, a párizsi világkiállítást és a krími háború idején. Turgenyev, Gogol, Goncsarov világa ez, az általuk is bemutatott sajátos orosz kisvárosi közegben játszódik a szép Larisza érdekházasságának féltékenységi drámába és tragédiába torkolló története. A háttérben pedig felbukkannak a korabeli orosz kis- és nagypolgárság, kereskedők, bankemberek jellegzetes típusai. A rendező kiváló színészvezetése és a művészi alakítások – amelyek közül kiemelkedik a Nyikita Mihalkov által megformált Paratov alakja – olyan atmoszférát, korhű közeget teremtenek, amely ritka élményt nyújt. Az évszakok váltakozásának finom érzékeltetése, a belső terek aprólékos hitelessége és hangulata a rendezőt dicséri. Sajnos Rjazanov is „bele-beleszeret” egy-egy képébe, így a kelleténél egy árnyalattal hosszabban elidőzik a zajló Volga vagy a téli temető képeinél. Talán innen adódik a nézőnek az az érzése, hogy a film is egy kicsit hosszabb a kelleténél, bár az ősztől őszig tartó történet kerek egészet alkot, és a lenyűgöző színészi teljesítmények feledtetni tudják a pillanatnyi üresjáratokat. Igazi telitalálat a Fecske (!) nevű gőzhajón cigányokkal mulatozó, menyasszonyszöktető, Párizsba vágyódó cinikus újgazdagok és az őket csónakkal követő, leitatott és megszégyenített vőlegény tragikus végű versenyfutásának ábrázolása. Rjazanov „kegyetlenül” jó filmet készített. Élményünket még az sem tudja elrontani, hogy a magyar hanganyag készítői a filmben elhangzó gyönyörű orosz dalokat – noha ezek szövegének kifejezetten funkciója van a cselekmény szempontjából – „elfelejtették” feliratozni.
Nagy Zsolt: Kegyetlen románc /Filmvilág, 1987, február/
Következő alkalom:
Az Írómoziról további részleteket tudhat meg dossziénk anyagaiból.
A program az NKA támogatásával jött létre.
Belépődíj: 500 Ft
