ASZTALI ZENÉK
Az est címe: HEGYEK CSONTJÁN ÁLOMRA BANDZSÍTÓ RIGMADÁR TÁNCOL (AVAGY MADÁR RAJZOKBA KARCOLT ÉNEKEK)
– Kovács Gáborján, Kuti Judit, Császár Róbert –
A kelta mitológiával rokon ószirmi mesevilág és zenéi szólalnak meg magyar nyelven 10 évestől 100 éves korig. Zene- és mesehallgatás közben lehet halkan duruzsolni, ételeket, italokat fogyasztani, sőt, ahogy régen a fonókban, kukoricafosztókban tették mesélés közben, lehet szőni, fonni, kötni, horgolni, kukoricát fosztani és egyéb halk és hasznos tevékenységet végezni.
Pénteken, 19 órakor a Nyitott Műhelyben (tudjátok, könnyű megközelíteni, mert közel van a Déli Pályaudvarhoz, a Ráth György utcában) újra próbálkozunk azzal, hogy lebilincseljünk benneteket az ószirmi mitológia eddig megfejtett meséi és dalai közül néhánnyal. Most azt idézzük meg, amikor egy ember, valaki, a nevét nem tudjuk, így az sem derül ki, te vagy én vagy akárki más, a Szópusztában ébred. Gondolatai (vágyai, elhessegetendő kísértései, félelmei, kíváncsiskodó ötletei, emlékei) megelevenednek, és bárhogy szeretne szabadulni tőlük, rajta ragadnak, hozzászegődnek, uralkodni, élősködni kezdenek elméje minden újabb szüleményén. Ellepik a kövekkel, szótörmelékekkel, gondolattöredékekkel, porladó, használhatatlanná vált nevekkel, szavakkal fojtogató pusztaságot. Mit lehet tenni ilyenkor?
(Köszönjük a tetszésnyilvánításaitokat és a megosztásaitokat, ezzel segítitek, hogy minél több ember tudomást szerezhessen az estjeinkről. A képek mellett a meséket és az énekeket is feltölthetnénk a világhálóra, de egyelőre hiszünk abban, hogy a mesék és a dalok a közös együttlétek idején töltik be igazi szerepüket. A mesemondás közös műfaj, a mesélő – jó esetben – a hallgatóival együtt alakítja a szövegeket. A reakciók, visszajelzések segítik előhoznia a rejtett tartalmakat, számára korábban ismeretlen lehetőségeket is. Bevallom, lehet, hogy ódivatúan, de hiszünk a műfaj ilyen formában történő tovább éltetésében – ne kelljen rémüldöznöm, hogy feltámasztásában. EZÉRT (IS) VÁRUNK MINDENKIT SOK SZERETETTEL!)
Egy Erdélyben a 17. században született titokzatos kódex ma is frissen
szóló meséit hallhatjátok.
AzÁlomrabandzsítószemű-böhömödve-töpörödött-magadfajta-legénykéről, Tücsökről, a vándorzenészről, Méhéről, a szerelmes virágvándorról, Koldáról, a Téli sark úrnőjéről, Hexerich von Kelchblattról (a szirmok vidéki varázslóról). Egy különös, szinte posztmodern a képekben megírt világról: „a Szópusztáról, Városhelyről, a Szél-nélküli-erdőről, a Fű hegyének szigetéről, Sziromságról és Ószirmiről, a kettő között álló soha el nem készülő házról, a házban álló lassan körbeforgó lapú asztalról, és mindehhez madárrajzokba rejtett dallamok szólnak:A Rigmadár balladája, a Hegyek csontján avarhalom, a Csodafényt tajtékzó paripa, a Tavaszi eső mosdat engem, az Álmoldhossz elillő sutár pamaszfiű (és még sokan mások).”
További alkalmak ugyanitt.
Belépődíj: 500 Ft (Önkéntes jegyszedő kerestetik.)
