A Magvető Könyvkiadó a JAK és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
GYÖRGY PÉTER: ÁLLATKERT KOLOZSVÁRON – KÉPZELT ERDÉLY
A Trianon-trauma utóélete és kulturális története
– a szerzővel Kőrössi P. József író, szerkesztő és Szegő János, a kötet szerkesztője beszélget –
Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.
György Péter író, esztéta, egyetemi tanár. 1980-tól az ELTE BTK Esztétika és Média Tanszékének munkatársa. 2010 óta a Művészetelméleti És Médiakutatási Intézet vezetője. Tudományos fokozatai: egyetemi doktori fokozat (esztétika, 1986), PhD (esztétika, 1995). DSc (filozófia 2006). Vendégtanár volt: New School for Social Research, New York (1995-1996); New School for Social Reserach, New York (1997); New Shool for Social Research, New York (2001). Számos könyve jelent meg: Az Európai Iskola (Pataki Gáborral közösen, 1984), Sztalinizmus a képzőművészetben (Turai Hedviggel, 1991), Az utánzatok városa (1992), Az elsüllyedt sziget (1993), Levél a Mesterhez (1994), A Média és a Művészet találkozása a boncasztalon (1995), Az ó-új világ (1997), Digitális Éden (1998), Gedő Ilka (Pataki Gáborral közösen, 1998), A Néma hagyomány (2000), Memex (2002), Az eltörölt hely – a Múzeum (2003), A Kalinyingrád-paradigma (2009), Apám helyett (2011). Több száz kritikája jelent meg különböző napi, heti- és havilapokban, valamint kb. 10 publikációja angolul, az alábbi lapokban: Philosophy and Social Criticism, Journal of Aesthetics and Art Criticism, Public Research, University of California Press. Részt vett számos nemzetközi konferencián, Londonban, New Yorkban, Ljubjanában, Pozsonyban, Firenzében, Kansas City-ben stb.
A belépés díjtalan.
