A Jelenkor Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent
ORAVECZ IMRE: KALIFORNIAI FÜRJ című regénye
– a kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget: Kozák Ignác Tibor újságíró, fuvolán közreműködik: Bene Bálint –
–
A 19. század második felében és az azt követő századfordulón nagy tömegek keltek útra Magyarországról Észak-Amerikába. Zömük kevésföldű parasztember vagy nincstelen zsellér volt, de akadtak köztük szép számmal jobb módúak is, akik további gyarapodásukat remélték a kivándorlástól. Eredetileg csak annyi időt szándékoztak az Új Világban tölteni, amennyi ahhoz kellett, hogy némi pénzt gyűjtsenek, és hazatérvén földet vehessenek, házat, istállót építtethessenek, kit milyen cél vezérelt. Csak hát odaát többnyire minden másként alakult, mint tervezték. Különös, de ez a nagy, emberi dráma jóformán visszhangtalan maradt a magyar irodalomban, és máig nincs méltó feldolgozása. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni Oravecz Imre regénye, ezt a szinte eposzi méretű küzdelmet ábrázolja, amelyet ezeknek a férfiaknak és nőknek, fiataloknak és öregeknek, felnőtteknek és gyerekeknek az exodus, az óhazából való távozás és az új hazában való megmaradás jelentett.
A regény az Ondrok gödrében megismert Árvai-család történetét mondja tovább.
Oravecz Imre (Szajla, 1943) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. 1967-ben magyar-német szakon végzett. A hetvenes években, ösztöndíjasként, több évet töltött az Iowai és az Illinois-i egyetemeken, a nyolcvanas években tanított is Kaliforniában. Volt az Élet és Irodalom, az Új Magyarország, továbbá a Pesti Hírlap munkatársa. 1995 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. „Oravecz Imre a magyar líra új fejezetét írta a hetvenes években: A hopik könyve, majd az Egy földterület növénytakarójának változása című verseskötetek távoli, ismeretlen világként, a személyestől eltávolítva írta le az ember szellemi, érzelmi, erkölcsi tapasztalatait, minden gesztust, emléket, ösztönt akkurátusan újravizsgált, akár egy térképész a tereptárgyait. Így, ezzel a tárgyias kerülővel érkezett el a nyolcvanas-kilencvenes években ahhoz a vállalkozáshoz, amely szinte enciklopédikusan mindent magába ölelt, amit a szülőfalu, Szajla adott, jelentett a költőnek. Az 1998-ban, a Halászóember címen megjelent kötetben Oravecz egyszerre talált eleven nyelvi anyagot ahhoz, hogy egy sokszorosan tönkretett közösség szociális, történelmi viszonyait és egyúttal a tőle elszakadt egyén árvaságát, egzisztenciális erőfeszítéseit ábrázolja. Szajla az elsüllyedt Atlantisz, de Szajla a hely, minden megelőző és minden további életek centruma. A Halászóember alkotói sikere arra indította a szerzőt, hogy ezt a mágikus helyet a régi családregények eszköztárával epikában is megelevenítse. A tervezett regényfolyam első kötete 2007 Könyvhetén Ondrok gödre címmel jelent meg a Jelenkor Kiadónál.”
A könyv a bemutató után 20 % kedvezménnyel megvásárolható.
A belépés díjtalan
