Az Eötvös Károly Intézet és a Nyitott Műhely örömmel tájékoztatja a tisztelt érdeklődőket, hogy az intézetben az alapjogi ítélkezésről folyt kutatás eredményeként megjelent
AZ ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS KÉZIKÖNYVE
/szerzők: Somody Bernadette, Szabó Máté Dániel, Vissy Beatrix/, tovább az
ALAPJOGI BÍRÁSKODÁS – ALAPJOGOK AZ ÍTÉLKEZÉSBEN
/szerkesztette: Somody Bernadette/ című kötet
– a könyvekről Baka András, Fleck Zoltán, Menyhárd Attila és Tóth Gábor
Attila beszélgetnek Dojcsák Dalma moderálásával –
Az Eötvös Károly Intézet 2010 és 2013 között komplex kutatás keretében hiánypótló módon vizsgálta az alapjogok érvényesülését a rendesbírósági ítélkezésben, a széles értelemben vett alapjogi bíráskodás elméleti és gyakorlati kérdéseit.
Az alapjogi bíráskodás kézikönyve /szerző: /
Az ítélkezés bármely ügyszakában felmerülhet, hogy egy jogvita helyes eldöntéséhez figyelembe kell venni az érintettek alapjogait. Nemcsak a kifejezetten alapjogi igényérvényesítésre irányuló eljárásokban, hanem polgári, büntető- vagy közigazgatási ügyekben is adódhatnak olyan jogértelmezési kérdések, amelyek alapjogok alkalmazását teszik szükségessé. Az alkotmányjogi panasz bevezetése nyilvánvalóvá tette ezt, hiszen 2012 óta bármely rendesbírósági ítélet megtámadható az Alkotmánybíróság előtt, ha az az ügyben érintettek számára alapjogsérelmet okozott. Az alapjogokra vonatkozó szabályok jelentős része azonban rendkívül absztrakt előírás, számos pedig nem is jelenik meg jogszabályszövegben. Ez a kézikönyv – akár egy elképzelt általános alapjogi törvény kommentárja – hiánypótló módon összegyűjti, rendszerezi és értelmezi az alapjogok mibenlétéből következő általános szabályokat. Ez a jogalkalmazás minden szereplőjének, bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek – szakterületüktől függetlenül – nélkülözhetetlen ismereteket jelent.
Alapjogi bíráskodás – Alapjogok az ítélkezésben /szerk: Somody Bernadette/
Az alapjogi bíráskodás fogalmával szinte összeforrt az a gondolat, hogy ehhez a bírónak alapjogi elveket kell mérlegelnie, egymással konkuráló alapjogi értékek között kell választania. Az alapjogi jogalkalmazáshoz absztrakt értékek bizonytalan kimenetelű mérlegelésének képzete társult. Kétségtelenül vannak ügyek, amelyek nem dönthetők el pusztán szabályok alapján. A bírónak az értelmezési lehetőségek közötti választáshoz, a joghézagok kitöltéséhez olykor absztrakt alapjogi elvek alkalmazásához kell folyamodnia. A felsőbíróságokon és az alkotmánybíróságon eldöntendő nehéz alapjogi ügyek megítélése éppen alkotmányos elvek összemérésén múlik. Van azonban az alapjogi ügyeknek egy jól azonosítható köre, amelyek eldönthetők alapjogi szabályok alkalmazásával. Ha az alapjogokra ezekben az ügyekben is mint mérlegelendő elvekre, értékekre tekintenek, az felpuhítja vagy akár ki is üresítheti az alapjogok mint alanyi jogosultságok védelmét. Nehézséget jelent, hogy az alapjogi ügyek jelentős részének eldöntésekor alkalmazandó szabályok íratlanok, levezetésük az alapjogok fogalmából és az alkotmányból intellektuális erőfeszítést igényel. Bár ezek alkalmazása sem mechanikus művelet, az elvek mérlegelésével összevetve közelebb áll a mindennapi jogalkalmazó tevékenységhez, és a döntés eredménye is kiszámíthatóbb.
Az alapjogokkal kapcsolatos ítélkezés jelentős része tehát nem más, mint alapjogi szabályok alkalmazása – ha pedig így tekintünk rá, azzal az alapjogi ítélkezéssel szembeni kételyek és bizalmatlanság jó része eloszlatható.
A program az Eötvös Károly Intézet és a Summa Artium támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
