A SYLLABUX KÖNYVKIADÓ RENDEZÉSÉBEN
GYŐREI ZSOLT: A VELEMI NÉVTELEN VERSEI ÉS LEVELESLÁDÁJA
– egyben FRISS KRISZTINA kiállításának megnyitója a könyv illusztrációjának anyagából, a kötetet bemutatja, a kiállítást megnyitja, továbbá a szezőkkel beszélget: Karafiáth Orsolya –
A 2011. december 28-án Nirgendsbrunnban megtartott Sessio Meci konferencián Bornemissza-Kis Mária, Kurzbein professzor alapvetéséből kiindulva, nagyhatású összegző előadásban igyekezett felülemelkedni a vitákon.
„Mit várhatunk tehát e bizonyos Elemi Névtelentől, akit, ha születési és halálozási dátumát nem ismerjük, akár Elemi Évtelennek is szólíthatunk? A 16. századi magyar líra szinkronizálásának igényét; a két, Európa-szerte favorizált tematikának: az erotikának és a mulandóság-tudatnak egymásba-játszatását, és ennek szellemében a Tinódi-féle, történetmondó lantos-attitűd felcserélését a líraibb hajlandóságú, és vágáns motívumoktól sem idegenkedő hegedűs-attitűdre; a klasszikus formakincs (disztichon, ionicus a minore) antik, rímtelen és középkori, leoninusos változatásnak gazdagítását a ballade, rondó, triolet, alexandrin, villanella, a petrarcai és shakespeare-i szonett, sőt a Chevy Chase-strófa lehetőségeivel, és a minnesänger-hagyomány egyéni strófaszerkezeteivel; az izometria szabályának, mely minden versszak azonos sorszámának elvével korlátot állít a költői lelemény elé, ignorálását; végül azt, hogy az erotikus líra közkincsének is tekinthető képeket egyfajta saját színezettel, adott esetben alpesi bukolikával lokalizálja – azaz sűrítsen egybe toposzt és tobozt.”
Ha pedig mindezt megpróbálja, de gyarlón – nos, akkor te, nyájas Olvasó, mégis arra fogsz gyanakodni, hogy becsaptak, s hogy a középkori fenomén nevében egy avult poétika szépségeit firtató kalandor mórikálja magát előtted, versíró ifjúságának lankadt szellemeit idézgetve, hátha így számot adhat annak a bizonyos, hajdani fiatalembernek a régi talentumról. Megmosolyognád, de bizonnyal elnéznéd neki ravaszkodó merszét, és félretéve okosságodat, kedvvel forgatnád a magát-kerülgetésében is magát-keresgélő könyvét.
A kötetet Friss Krisztina illusztrációi díszítik
Két levél a XVI. századból
Barátom! Teljes szívemből köszönöm a lakodalmon adott drága tanácsodat. Bizony, éppen ottan kell bibirkélni ujjböggyel, ahol javalltad – Jankám imád, s folyvást ficánkolni vágyik vélem. Mindétig hálával: Pétered
P.S.: Jankám maga is óhajt egypár szót írni néked a túlsó oldalra – igen hálás azért, hogy megtanítottad a betűvetésre! Ígérem, nem olvasom el!
*
Írok kegyelmeddnek köszönetel mer megtanított irni meg mer péteremet megtanitotta reá hol nyúljék ott hozzám nem csinájja fele ollyan csiklandósan mikéntt kegyelmedd a mellemre sem ügyel hogy a szájába légyen közbe úgyhogy jó feleség lészek hanem titkon viszasirom kegyelmeddet jankája
Mégsem álltam meg, hogy elolvassam. A Pokol kénköves mélyén égj üvöltve örökétig. P
Az est a MASZREés az NKA támogatásával jött létre.
A belépés díjtalan.
